Vessünk véget együtt a viszálykodás ránk erőltetett létének, dolgozzunk együtt, harmóniábanazon, hogy a magyar nép győztes legyen. Hirdessük ki mindenhol, hogy az elmúlt 500 évvesztes tudatát itt és most megtörjük, és felépítünk egy reménnyel, tudással és győzelemmelteli, megújult jövőt. Egy olyan Magyarországot, ahol mindenki érzi, hogy számít, legyenfiatal vagy idős, aktív vagy korlátokkal élő, többség vagy kisebbség, hívő vagy ateista, férfivagy nő, házas vagy egyedül élő, bűnös vagy bűntelen, kétkezi munkás vagy értelmiség,egészséges vagy beteg, vidéki vagy városi, földművelő vagy irodista. Ahol mindenki érzi,hogy fontos, ahol mindenki érzi, hogy lehet boldogan élni és teremteni családot, bőséget ésboldogságot.​Az ősmagyar vallás hit és erkölcstanaSzépvízi B. Béla: Az Ősmagyar Vallás Hit- és Erkölcstana (1925)I. Általános elvek és igazságok.1. A természet az Isten teste, az erkölcsi világrend az Isten lelke.2. Az ember Isten része s a nagy világegyetemnek: Istennek a hatalma alatt áll, mint minden a​világon.3. Az erény: előérzete a jónak; a bűn: előérzete a rossznak. Tehát a jó az erény jutalma, a​rossz a bűn büntetése.4. A természet útján járni, az erkölcsi világrend szerint élni: ez az erény; a természet útjait​keresztezni, az erkölcsi világrend törtvényeit megsérteni: ez a bűn.5. Mikor teremtmény a Teremtő tervei szerint él: önmaga és faja javára van; mikor ez ellen​vét, ezen lázadása már önmagában hordozza a büntetést, mely előbb-utóbb bekövetkezik.6. Az erény üdvözít, a bűn elkárhoztat.7. Ha pillanatnyi, vagy lényegtelen az erény, vagy a bűn: földi életünkben üdvözülünk, vagy​kárhozunk el. Ha hosszantartó, vagy lényeges, a túlvilági életben és maradékainkban is​megjutalmaz, vagy megbüntet érte az Isten.8. Általánosság nincs! A természet élete nem minden földrészen egyenlő s az ennek​megfelelő erkölcsi világrend is ehhez viszonylik.9. A Föld különböző fajai az éghajlatok és földviszonyok szerint alakultak ki s ezekhez képest​keletkeztek a különböző vallások, mik nélkül az emberiség ahogy meg nem lehetett eddig​soha, azonképpen meg nem lehet a jövőben sem soha.10. A magyar faj úgy Ázsiában, a napsugaras sík mezőkön s dombok és hegyek ölén, a dús​földeken, amelyeket mindig jól meg tudott választani és szerezni: mint a természeti​veszélyekkel telt lakó- és harchelyein teljes testi és lelki erőben születik és edződik, nő fel,​képezi magát foglalkozásaiban - szülői, nagyszülői, rokoni, egész környezetének példája,​tanítása mellett - bölccsé, tökéletessé, megerősödvén a jóban, a melyre nemes jó szívével,​világos, józan értelmével született.11. A magyar lélek a legmagasabb rendű, legértékesebb emberi fogalom.12. A magyar ember testalkata a teremtés mintaképe.13. A magyar lélek: úrlélek. Magánál nagyobbnak csak az Istent ismeri el. Hogy testileg-​lelkileg e szerint élhessen: erre teste, lelke teljes erejével törekszik.14. A magyar tehát mikor földjéért, becsületéért dolgozik, harcba száll: isteni parancsot​teljesít, amit megérez a szíve, mint szükségest és teljesítendőt.15. A vitézség a lét legfőbb feltétele. E nélkül másik létfeltétel: a munka is hiábavaló. A​csatában is, a munkában is, minden lelki és testi megmozdulásában: az Isten van a magyarral​s általa, benne és érte az Isten harcol, az Isten dolgozik, aki a lelki életben maga a Becsület, a​munkában a Tudás, a harcmezőn pedig Hadúr.16. Éppen ezért idegen Isten imádása a legnagyobb bűn és veszedelem, mert hálátlan és​oktalan árulás Isten ellen, a faj ellen és mint ilyennek büntetése: pusztulás, kárhozat.17. Aki idegen Istent imád, ellentétbe jut a természettel és az erkölcsi világrenddel, tehát az​igaz Istenével.18. Senkiért és semmiért a világon, semmiféle címen, semmiféle érdekből, ha a világ​boldogságát hoznák is, vagy ha pusztulással fenyegetnének is, nem szabad idegen Istent​elfogadni, mert nincs boldogság lelked boldogságán kívül s mert csak egy pusztulás van:​fajod elhagyása.19. Olyan faj, mely a természet, az erkölcsi világrend, tehát az igaz Isten útján jár, megtalálja​saját természetében, lelkében a maga faji, nemzeti vallását. Mert az az isteni test, az az isteni​lélek: az ember, a melyben egy-egy szikrányi Istenlélek magában is ég, legkiválóbbjainak a​lánglelke lobogásában tisztán és világosan: felismerheti faji Istenének a lelkét, a parancsát.20. Nincs több Isten, csak egy. De minden fajban más és más törvények szerint él s mindenik​fajnak ez a természeti és erkölcsi törvénye az ő szent Istene.21. Az ember csak fokozatokon át juthat el a teljes mindenható Istenhez.22. De mikor valamelyik megnevezett fokozatban, valamely természeti testben, vagy erőben,​az Isten részében, az Istent imádja, vigyáznia kell, nehogy csupán bálványt imádja s nehogy​megfeledkezzék a mindenség örök Istenéről, mert ebben a megfeledkezésben van a vallások​elferdítése s az emberek, nemzetek romlása és pusztulása.23. Isten a fajok, a nemzetek vallását a fajok vérében és lelkében nyilatkoztatja ki.24. Erős, egészséges, életrevaló testű és lelkű fajnak, nemzetnek saját külön nemzeti vallásavan, mely dicsőségessé, hatalmassá, naggyá és boldoggá teszi azt.25. Amelyik fajnak, nemzetnek nincs nemzeti vallása, az letért a természet útjáról,​megzavarta az erkölcsi világrendet. Fajnál, nemzetnél ez akkora bűn, hogy büntetése a​pusztulás és örök kárhozat.26. A nemzeti vallását elhagyó fajta a föld férgeit is megfertőzi sírjában, emléke bemocskolja​a lelkeket s úgy anyagában, mint az anyagot közvetlenül kormányozó erkölcsi erőben​megzavarodva, másokat zavarva és kínozva, vergődik a világmindenségben, vagy feloszlik,​mindaddig, míg valami alakban és módon vissza nem zökken a természet kerékvágásába, míg​az erkölcsi világrenddel ismét összhangba nem kerül.27. Azok a nagylobogású lelkek, kiknek szavában Isten szava zendül s kiknek tettei a magyar​faj tettei: nekünk szentek.28. A magyar szentek megszámlálhatatlanok, mint a csillagos ég ragyogó seregei! Ez is​mutatja, mily közel állunk Istenhez.29. S mikor a szent Napban Istennek a mindenható, teremtő forró szívét és mindentudó bölcs​értelmét szemléljük, értjük meg és imádjuk, az ég legnagyobb és legragyogóbb csillagai,​köztük a Hold és a Föld is: a mi nagy magyar szentjeink nagyságát, jóságát és dicsőségét​sugározzák, jelentik.30. Legnagyobb, legragyogóbb csillagaink voltak és lesznek: Ming-Ruth (Nimród), Hunor,​Magor, Atilla, Árpád, Koppány, Dózsa, Rákóczi, Kossuth s még többen.31. Kisebb csillagaink: hőseink, nemzeti vértanúink s a névtelen hősök, úgy a szellemi, mint a​csatatéren való harcban valók, millióan és millióan.32. A legkisebb ember is, ki becsületben eltöltött munkásélet után köztiszteletben hal meg:​rokonai és ismerősei előtt szent.33. A létért, a munka után való megélhetésért és becsületért kisebb-nagyobb harc a fajon belül​is folyt természet szerint kell is folynia. Ez ösztönöz nemes versenyre, életrevalóságra.34. De a fajon belüli létért való küzdelemben a jóságos magyar szív minden szeretetével és​irgalmával, a józan magyar ész teljes fényével, tisztaságával és belátásával kell felderíteni az​igazságot és meg kell nyugtatni, hatni, hálára kell kötelezni az embereket, különösen a​gyermekekkel, aggokkal, árvákkal, özvegyekkel, félkegyelműekkel és a féktelen​indulatúakkal szemben.35. Szívünkben legelső helyen álljon a gyermek, mint meleg és fényes sugara a Napnak, a​legtisztább s Istenhez legközelebb álló kis magyar, kinek léte erénye a szülőknek.36. Éhes és rongyos magyar gyermeknek lennie nem szabad! S példát kell adnunk, hogy​másutt se legyen!37. Mert mindaddig Istenről, műveltségről, államról s más hasonló nagy és szent dolgokról​nem beszélhet senki, míg a földön csak egy éhes és rongyos gyermek is lesz.38. Addig, míg éhes, rongyos, ártatlan, tehetetlen gyermek lesz a világon, égjen le a műveltek,​a nagy emberek arcáról a bőr, a gazdagok testéről a tiszta ruha s torkuk száradjon el és​gyomruk ne vegyen be ételt! Ily bűn: a gyermektelen szerelem is.39. Mert elérhetetlen lehet az, hogy valaha valaki, vagy valamely eszme, intézmény az emberi​nyomort megszüntesse a földön - hiszen az egész ismert világtörténelem azt mutatja, hogy​éppen az ember a saját emberi fajtája boldogságának a legnagyobb ellensége -, tehát amíg​ember lesz, teljes emberi boldogság aligha remélhető, de ebben a bűnben a gyermek nem​bűnös, tehát a föld testi és lelki szenvedései őt nem sújthatják s gonosz, aki az élet súlyát, bár​csak részben is, reá hárítja, vagy őt elöli.40. A gazdagnak adóznia, a szegénynek dolgoznia kell a magyar gyermekek javára, vagyon​és erő arányában, korlátlanul.41. Kettős fegyverrel kell kényszeríteni minden nagykorút arra, hogy a 10 éven aluli​gyermekek élelméről, ruhájáról gondoskodjék. A fényűzési adó az övék.42. Négy gyermekig a szülő, azonfelül a gyermektelenek kötelesek gondoskodni a​gyermekekről: négy gyermekig.43. Egy gyermek az apa helyett van, egy az anya helyett s úgy az apa, mint az anya után egy-​egy fajszaporulat kell, hogy legyen.44. A négyes gyermekszám tehát a legkisebb köteles szám. Ezen felül minden gyermek​fokozott érdem.45. A magyar fajnak minden évben népszámlálást kell tartania s minden évben legalább 10%​szaporulatnak kell lennie születés útján; 10 évenként kétszereződés.46. A Föld emberies és okos beosztással ezerszerte több embert tud eltartani, mint amennyi a​Földön él.47. Ha egy országban mégis több volna az ember, mint amennyi jó birtokviszonyok mellett is​megélhet, új földeket kell foglalni s erre a gazdagok a szegényeket kötelesek felfegyverezni.48. Birtokügyekben a székely szokás tartandó fenn, mely mindenféle birtoktörtvény mellett isősi erejében megmaradt eddig, ami tehát ezután is megmaradhat.49. A legfajfenntartóbb, legigazságosabb birtokjog a közbirtokjog.50. A közbirtok az államok magántulajdon-rendszere mellett is fenntartandó és ahol nincs,​egy-egy község közalapításával megteremtendő.51. A közbirtok különösen alkalmas nagymérvű állattenyésztésre és gyümölcstermesztésre,​melyek kis helyen nagy tömegeknek adnak bőséges táplálékot és jó ruhát.52. Miként az embernél a gyermeket, az állatnál és a növénynél is a kicsinyt, a fiatalt​különösen kímélni kell, részint, mert Isten szép világában kifejlődni, azt megérni neki is joga​van és arra hivatott, másrészt, mert semmiféle teremtmény, amíg utódról nem gondoskodott,​magot nem termett, hivatásától erőszakkal, ésszerűen el nem vonható.53. Fiatal fák pusztítása, fiatal állatok leölése, hacsak valami elkerülhetetlen, különös nagy ok​áldozatul nem kívánja őket, annál is inkább természetellenes vétek, tehát Isten ellen való bűn,​mert az ember természetes tápláléka a tej és a gyümölcs, gyümölcsnek tekintvén a​kenyérmagvakat és a gumókat is.54. Húst enni nem természetellenes dolog, de inkább csak férfiú s a férfiak között is leginkább​a harcos egyék húst, mert a húsban az állat akarja tovább folytatni az ő életét, állati​ösztönökre izgatván az ember is, ami ellentmondás a mai társadalmi életrendszereknek.55. A harcosoknak a tökéletes magyar életben meg kell szokniuk a lótej és kancatúró evését,​mert így az élelmüket, miként az ősök, a világ legkitartóbb harcosai, mindig magukkal​hordozzák s őket kiéheztetni soha senki nem tudja.56. A fehérnépek tartsák szent kötelességüknek minél több lent, kendert és csalánt termelni,​selyemhernyót, ludat, récét tenyészteni, hogy azokat, és a juhok gyapját feldolgozva, a maguk​és övéik ruháját, fehér- és ágyneműjét elkészíthessék s így idegenre ne szoruljanak.57. Az idegenre való rászorulás az idegen előtti megalázkodás és avval szemben való​lesüllyedés: szégyen.58. Amit pedig idegennek adunk a tőle vásárolt ruhaneműért és más dolgokért, avval fajtánkat​szűkítjük meg, károsítjuk meg.59. A Földön egy fajnak több országa is lehet.60. Azért, ha egy ország népe igen elszaporodott, úgy, hogy helyes birtokbeosztás mellet sem​tudnak jól megélni és ha a szomszéd országok is oly népesek, vagy erősek, hogy a határokat​kitolni nem lehet: kerekedjenek fel az elszaporodottak s vonuljanak a Földnek lakatlanabb,​vagy élhetetlenebb népű helyére s alkossanak új hazát, érzelmi és szövetségi, egységesviszonyban maradva az őshazabeliekkel, s ősi természeti, vérbeli törvényeik szerint az új​viszonyok szerint éljenek.61. Bármi okból való néplétszámcsökkenésnél idegenek betelepítésével, beolvasztásával​történő népszaporítás mindenképpen kerülendő, mert ha volna is abból valamelyes pillanatnyi​nemzeti haszon, az elenyészik ama messze kihaló s minél messzebbre, a fajra annál​súlyosabban nehezedő óriási kár és veszedelem mellett, mely az idegen hatásban van.62. Az idegen, fajok ősösztönei más irányba törekszenek, mint a turániaké, ha legtisztább​egyedei kerülnek is közéje.63. Ha az idegennek nem tiszta egyedei kerülnek a fajba, magukkal meggyengítik azt, ha a​tiszták kerülnek bele, igyekeznek a megzavart fajt uralni.64. Aki akármely törvény hozatalánál egyénileg érdekelve van s elveiből az látszanék, hogy​saját érdekét a közjavának nem tudja, vagy nem is akarja alárendelni, annak a törvénynek a​meghozatalában az illető részt nem vehet, mert ez a nemzet, a magyarok Istene elleni bűn​volna.65. Bűnbocsánat nincs! Mert amint a megtörténtet meg nem történtté tenni soha a világon​nem lehet, s a amint a becsületét vesztett ember sem lehet többé becsületes, vagy legalább is​becsült ember: természeti, isteni törvény szerint a bűnbocsánat önmagának ellentmondó​képtelenség s felbátorítás újabb bűnök elkövetésére; megalázása az erényeseknek, ami egyike​a legnagyobb bűnöknek.A Magyarok IsteneAzok a tudós emberek, akik a Hanság megközelíthetetlen lápvilágában a negyvenes évek​végén előre látták a magyar jövőt, tudták, hogy csak akkor következhetnek be a nemzet​számára kedvező változások, ha nem az acsarkodás, az önjelöltség és a pozícióhajhászás​határozza meg az embereket, hanem az egymásra utaltság, az egység és az összetartás"Nagy hősök, bölcsek, gondolkodók-emberszeretetben, állatszeretetben, a természet​szeretetében kiválók, az Isten szellemének tolmácsolói dalban, írásban, rovásban-kedvesek az​Ég-nek, segítő Isteneinknek, a nagy Szellemeknek. Ennek okáért holtuk után az ő Szellemeik​fölvétetnek azok társaságába, és mint Segítő Szellemek hatnak természetük szerint. Ily módon​támadnak Istenei népeknek-nemzeteknek.MÁ-TÜN nagy hős volt, bátor, népéről gondolkodó és gondoskodó-lelkében Istensége felé​igyekvő és Istenségére lelő, asszony öle-harmatát felszívó napsugár. Zsarnokokat vetett​le népe és nemzete nyakáról. Ellenségei sok rosszat költöttek róla, mondván: vérszomjas,​kegyetlen. Mindezt azért költötték róla, hogy elriasszák a népeket-nemzeteket MÁ-TÜN​mögé sorakozni.Holta után-mely csatában érte-számot adott Szelleme Önmagának és a szellemvilág nagyságai​megmérték az Ő értékét. Megmérték, és magukhoz méltónak találták. MÁ-TÜN pedig a világügyeinek igazgatásából népeinek istápolását vállalá.Emiatt szóla Ő,​Szellemét idéző táltosaihoz:​"Vállaljatok el MA-GUR Istenének!"​- Elvállalunk! - felelték azok.​"Ha vállaltok, én is vállallak titeket,​de csak ha Istenségemhez​legalább ugyanannyit adtok nekem,​mint amennyi a saját Istenségem,​hogy hatalmam leendjen.​Ég és Föld határai közt,​Titeket oltalmazandó!"​- Összeadjuk magunk Istenségéből!​- felelék azok és kérdezék, mit cselekedjenek​ennek véghezviteléért.MÁ-TÜN pedig-​Aki életében csak MÁ volt,​TÜN azaz Szellem, később leende -​nagy titkot árula el nekik:​"Minden Isten olyan erős,​mint amennyire hisznek benne,​mint amennyire szítanak hozzá népei!​Ti az által szítanátok hozzám,​ha nem fogadnátok bé szívetekbe​más idegen Isteneket,​és követnétek a Törvény szavát,​mely azt mondja:"Tartsatok össze,​legyetek egymásért is,​ne csak önmagatokért!​Ne rugaszkodjatok el a természettől,​a fajta természetétől se!​Mert egyik nemzet ilyen, a másik olyan,​ennek ilyen erkölcs való, másiknak amolyan!​Ami ruha az egyiken bő, a másikon szűk lehet,​a harmadikra illő.​Továbbá ne feledjétek,​ami tegnap jó volt,​máma esetleg csak elviselhető,​holnap meg elviselhetetlen talán.​Ez az örök fejlődés törvénye.​Mindenről saját idejében,​saját környezetében bizonyosodik be:​hasznos-é, káros-é!Ennek megítélésébenaz oktalan kövesse az okosat,​az okos a még okosabbat,​csak egység leendjen,​mert minden széthúzás​az én erőmet gyengíti,​ki oltalmazó ISTENETEK vagyok"​Így beszélt MÁ-TÜN -​a Magyar Nép Istene -​táltosaihoz, és Istenségek​mibenlétéről is megvilágosítá őket:"Az Egy Örök Isten,​ki orcáján Nappal ékes GÖNÜZ​Ég-Isten atyánkban,​ki homlokán Holddal ékes​UKKÓ Föld-Isten anyánkban​szellemtestet ölte,​mindent ÖNNÖN szellemanyagából teremtett.​És teremt tovább, és mégsem fogy,​mert ami általa - belőle - az benne.Az ISTENI EREDET​minden porcikája ISTENSÉG, tehát teremthet.​És teremthet bármit, amire ereje futja.​És emberek -​ha ÖSSZEFOGNAK, és szükségük van rá -​teremthetnek SZELLEMÜK közös erejével​akár ISTENEKET is.Hiszen Ők is Isten-ből vannak,​s ha szellemanyagukból​sokat eggyé olvasztanak,​abból Istenség támadhat.​Ez az ESZMÉK jó vagy rossz,​de nagy erejének magyarázata.​A VAKHITEK rontó erejének titka is ez."A táltosok akkor hófehér lovat nyergelének és azt körmenetben vezeték, az öt égtáj felé​kiáltván: MÁ-TÜN a MAGYAROK ISTENE! Velünk van, velünk él, velünk hadakozik! Ha​ma minden magyar bizalommal, egyetértésben HOZZÁ fordulna, megint naggyá virágzana​Nemzetünk!"Mivel országunk keresztény országnak vallja magát, egy kis tanúságTamás evangéliumaEzek azok a titkos igék, melyeket Jézus, az Élő mondott és Didymosz Júdás​Tamás leírt.1. És Ő ezt mondta: Aki ezen igék értelmét megtalálja, nem ízleli meg a halált.2. Jézus mondta: Aki keres, ne hagyja abba a keresést, míg csak nem talál, és ha találni fog,​zavarba jön majd, amikor zavarba jön, csodálkozni fog és a mindenségen uralkodni.3. Jézus mondta: Ha azok, kik titeket vezetnek, azt mondják nektek: A királyság a mennyben​van, úgy az ég madarai megelőznek titeket. Azt mondják nektek: A tengerben van, akkor a​halak előznek titeket. A királyság azonban bennetek és rajtatok kívül van. Ha megismeritek​magatokat, titeket is megismernek, hogy az élő Atya fiai vagytok. De ha nem ismernek fel​titeket, akkor szegénységben vagytok és ti vagytok a szegénység.4. Jézus mondta: Azokban a napokban nem habozik majd az aggastyán megkérdezni a​hétnapos gyermeket, hogy merre van az élet helye, és ő élni fog. Mert sok első utolsó lesz és​ők egyetlenek lesznek.5. Jézus mondta: Ismerd meg, ami a szemed előtt van, és ami elrejtett, és ki lesz​nyilatkoztatva neked. Mert nincs semmi elrejtett, ami majd ki ne lenne nyilatkoztatva.6. Tanítványai megkérdezték őt és így szóltak hozzá: Akarod, hogy böjtöljünk? És hogyan​imádkozzunk és hogyan adjunk alamizsnát és milyen étkezési előírásokat tartsunk meg? Jézus​mondta: Ne hazudjatok és ne tegyétek, amit gyűlöltök, mert az ég előtt nincs semmi titokban.​Nincs ugyanis semmiféle elrejtett, mely nyilvánvalóvá ne lenne, s nincs semmi rejtett, ami le​ne lepleződne.7. Jézus mondta: Boldog az oroszlán, melyet megeszik az ember és az oroszlán ember lesz.​Utálatos az ember, akit az oroszlán felfal, és az ember oroszlán lesz.8. És Ő mondta: Az ember az okos halászhoz hasonlít, aki a hálóját a tengerbe veti s telve​apró hallal a partra vonja azt. Az okos halász talált köztük egy nagy jó halat. Az össze apró​halat visszadobálja a tengerbe. Nehézség nélkül a legnagyobb halat választja. Akinek van füle​a hallásra, hallja meg.9. Jézus mondta: Íme kiment a magvető vetni, megtöltötte a markát és vetett. Néhány (mag)​az útfélre esett. Jöttek a madarak és felcsipegették. Mások sziklára hullottak, nem eresztettek​gyökeret a földbe és nem hajtottak kalászt az ég felé. Ismét mások tövisek közé hullottak. A​tövisek megfojtották a magokat és a férgek ették meg őket. Ismét mások jó földbe hullottak és​jó termést hoztak. Hatvanszorosat, százhúszszorosat.10. Jézus mondta: Tüzet dobtam a világra; és íme, megőrzöm azt, míg fel nem lobban.11. Jézus mondta: Az az ég, és amelyik ezen túl van, az is el fog múlni. És a holtak nem élnek​és az élők nem fognak meghalni. Azokban a napokban, amikor azt eszitek, ami holt, élővé​teszitek azt. Ha világosságban vagytok, mi az amit tesztek? Ama napon, mikor egy voltatok,​kettővé váltatok. Ha kettővé váltatok, mit fogtok tenni?12. A tanítványok azt mondták Jézusnak: Tudjuk, hogy el fogsz menni tőlünk. Ki lesz a​nagyobb köztünk? Jézus ezt mondta nekik: Ott, ahová ti elértetek, Jakabhoz, az igazhoz​fogtok menni, akiért az ég és föld keletkezett.13. Jézus így szólt tanítványaihoz: Hasonlítsatok engem, mondjátok meg, kihez vagyok​hasonló? Simon Péter ezt mondta neki: Egy igaz angyalhoz hasonlítasz. Máté azt mondta​neki: Okos, mélyenlátó emberhez hasonlítasz. Tamás ezt mondta neki: Mester, ajkam nem​tudja kimondani, kihez hasonlítasz. Jézus mondta: Én vagyok a Mestered, mert megittasodtál​és megmámorosodtál a szökkelő forrásból, amit én mértem. Akkor fogta, odébb vitte őt,​és három szót mondott neki. Amikor Tamás visszatért társaihoz, azok megkérdezték: Mitmondott neked Jézus? Tamás ezt mondta nekik: Ha abból, amit mondott, megmondok nektek​egy szót is, köveket ragadtok és megköveztek engem. A kövekből azonban tűz csap ki és​titeket éget meg.14. Jézus mondta nekik: Ha böjtöltök, magatoknak szereztek bűnt: ha imádkoztok, elítéltettek.​Ha alamizsnát adtok, rosszat tesztek lelketeknek. Bármely területre menjetek is, bárhol​vonultok is keresztül, ha befogadnak, azt egyétek, amit elétek tesznek, és gyógyítsátok​meg ott a betegeket. Mert nem az tesz tisztátalanná, ami szátokon bemegy, hanem az tesz​tisztátalanná titeket ami a szájatokon kijön.15. Jézus mondta: Amikor látjátok azt aki nem asszonytól született, boruljatok előtte arcra és​imádjátok őt. Ő a ti atyátok.16. Jézus mondta: Az emberek talán azt gondolják, hogy én azért jöttem, hogy békét dobjak a​földre. Nem tudják, hogy én azért jöttem, hogy ellenségeskedést vessek a földre, tüzet, kardot​és háborút. Mert öten lesznek majd egy házban, három kettő ellen és kettő három ellen lesz,​az apa fia ellen, a fiú apja ellen. S egymagukban állnak majd ott (lat: stabunt solitari, gör:​ontesz monadzontesz).17. Jézus mondta: Én azt adom majd nektek, amit szem nem látott, fül nem hallott, kéz nem​tapintott és emberi szívben fel sem merült.18. A tanítványok azt mondták Jézusnak: Mondd meg nekünk, milyen lesz a végünk? Jézus​mondta: A kezdetet már felfedeztétek, hogy a vég után kutattok? Ahol ugyanis kezdet van, ott​lesz vég is. Boldog az, aki a kezdetben fog állni, ismeri majd a véget, és halált nem fog ízlelni.19. Jézus mondta: Boldog az, aki már van, mielőtt lett volna. Ha ti tanítványaim lettetek és​meghallgattátok (= megértettétek) szavaimat, ezen kövek engedelmeskedni fognak nektek. Öt​fátok van ugyanis a Paradicsomban, melyek nem mozdulnak télen és nyáron, és leveleik le​nem hullanak. Aki megismeri azokat, halált nem fog ízlelni.20. A tanítványok megkérdezték Jézust: Mondd meg nekünk, mihez hasonlít a mennyek​országa? Ő válaszolt nekik: A mennyek országa a mustármaghoz hasonlít. Ez kisebb minden​más magnál. De ha olyan földbe esik, melyet megművelnek, nagy szárat hajt és az ég​madarainak védelmet nyújt.21. Mariham (Mária Magdolna) így szólt Jézushoz: Mihez hasonlítanak tanítványaid? Ő​ezt mondta: Kicsiny gyermekekhez hasonlítanak, akik egy darab földön laknak, amely​nem az övék. Mikor majd jönnek a föld urai, azt mondják: Adjátok át nekünk a földünket!​Levetkőznek előttük, hogy otthagyják és nekik átadják földjüket. Ezért mondom nektek: Ha​a ház ura tudja, mikor jön a tolvaj, őrködik, mielőtt megérkezne és nem fogja megengedni,​hogy királysága házába betörjön, és elvigye holmiját. Ti azonban a világ színe előtt őrködtök!​Nagy erővel övezzétek csípőtöket, nehogy utat találjon hozzátok a tolvaj, és hozzátok​férkőzzön. Mert meg fogják találni a birtokot, amit vártok. Legyen köztetek értő ember!​Amikor a gyümölcs megérett, eljön sarlóval a kezében és levágja azt. Akinek füle van a​hallásra, hallja meg!22. Jézus kicsiny gyermekeket látott, akik szoptak. Ezt mondta tanítványainak: E kicsinyek,​akik még szopnak, hasonlítanak azokhoz, akik a királyságba jutnak. Azok azt mondták neki:​Ha mi kicsinyek leszünk, bejutunk majd a királyságba? Jézus azt mondta nekik: Amikor a​kettőt eggyé teszitek és a bensőt olyanná, mint a külsőt, a külsőt mint a bensőt, a fentit mint a​lentit, s így a férfi mint a nő egyetlen eggyé, hogy a férfi ne férfi és a nő ne nő legyen, amikor​szemet szemért tesztek, kezet kézért, lábat lábért, akkor mentek be majd a királyságba.23. Jézus mondta: Kiválasztalak majd titeket, ezerből egyet és tízezerből kettőt. S egymagatok​fogtok ott állni.24. Ezt mondták a tanítványai: Oktass minket a helyről, ahol vagy, mivel erre szükségünk​van, hogy azt keressük. Ő ezt mondta nekik: akinek füle van, hallja meg! Ez a fény a fény-​ember bensejében van és az egész világot megvilágosítja. Ha ő nem világít, akkor sötétség​van.25. Jézus mondta: Szeresd testvéredet, mint saját lelkedet, és őrizd őt, mint a szemed fényét.26. Jézus mondta: Testvéred szemében észreveszed a szálkát, saját szemedben a gerendát​azonban nem látod. Ha kihúzod szemedből a gerendát, akkor láss hozzá, hogy kihúzd​testvéred szeméből a szálkát.27. Ha ti a világban ne böjtöltök, nem találjátok meg a királyságot. Ha a szombatot nem​teszitek szombattá, nem látjátok meg az Atyát.28. Jézus mondta: ? A világ közepén álltam és kinyilatkoztattam magam nekik testben. Mind​részegen találtam őket. Nem találtam egyet sem köztük, aki szomjas lett volna és lelkem​elszomorodott az emberek fiain, mert vakok voltak szívükben, és látták, hogy üresen jöttek​a világra és azt is keresik, hogy üresen menjenek a világból. Most ugyan részegek ők, de ha​majd lerázzák borukat, akkor meg fognak térni mégis.29. Jézus mondta: Ha a test a lélek miatt lett, úgy ez csoda. Ha pedig a lélek a test miatt​lett, akkor még nagyobb csoda. Én azonban azt csodálom, hogyan telepedett le ebben a​szegénységben ekkora nagy gazdagság?30. Jézus mondta: Ahol három isten van, azok istenek. Ahol kettő vagy egy van, én vele​vagyok.